Letölthető programfüzet:


Hamarosan...

Álom hava beköszöntött


„Karácsony készűl, emberek!
Szépek és tiszták legyetek!
Súroljátok föl lelketek,
csillogtassátok kedvetek,
legyetek ujra gyermekek
hogy emberek lehessetek!…”

/Wass Albert: Karácsonyi versek II./

A Karácsony eljövetelét immáron 2012. éve várják az emberek minden esztendőben, éppen ezért nevezzük ezt az időszakot ádventnek, eljövetelnek. Jézus születése arra az időszakra esik, amikor a természet mély álomba merül, erőt gyűjt. Az ember is akkor töltődik fel leginkább testileg, lelkileg, ha jól kialussza magát. Vajon mi mennyire használjuk a karácsony előtti heteket, napokat feltöltődésre, önvizsgálatra, egymás felé fordulásra? December hónapunk ősi magyar neve: Álom hava. A ma is használatos december elnevezést viszont még a rómaiaktól kapta, mivel eredetileg a római naptár tizedik hónapja volt (decem = tizedik), mielőtt a januárt és a februárt is hozzáadták az évhez. Rudolf Steiner szerint az álmokban jellemzően nem az álomképek a lényegesek, hanem az érzések és a hangulatok: November 30. napján „András zárja a hegedűt”, tartja a mondás, ami a zenés-táncos mulatságok, így a lakodalmak szüneteltetését jelentette ugyan, de nem zárta ki, hogy az ünnepi várakozás vidám hangulatban történjék, csak kicsit csendesebben. Nem véletlen tehát, hogy Sylvester János ennek a hónapnak a Víganlakó hó nevet adta. „Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás …” (Márai Sándor)
A családi-baráti összefogással, kalákában végzett munkák – kukoricafosztó, tollfosztó, fonó- alkalmain nem csak a tréfás-ijesztő mesék, találós kérdések, énekes játékok, hanem a házról-házra járó kántálók, (néhol „pacurkák” vagy „nyársdugók”) nótája, jókívánságai is felpezsdítették a falvak lakóinak életét. Igen, jót kívántak egymásnak, nem nagy dolgokat, „csak” ami az élethez kellett, de azt jó szívvel, nem csak formaságból. A fizetséget nem forintban mérték, a jóság pedig magától értetődően a szófogadásban, a tisztelet megadásában, a másik megbecsülésében nyilvánult meg. Mi az, amit átmenthetünk ennek öröméből a saját életünkbe?
A Mikulás-járás, a Luca-napi szokások a maguk pajzánságukkal, hogyan szolgálták a karácsonyvárást? – A rosszra, az ártalmas dolgokra irányították a figyelmet, hogy annak helyébe léphessen a tiszta szeretet. Felfedeztük-e, milyen örömforrásul szolgál, ha jó közösséghez tartozunk, ha odafigyelhetünk másokra? A betlehemi jászolhoz egymástól függetlenül, de a betlehemi csillag és az angyalok szavának hatására érkeztek a pásztorok, a napkeleti bölcsek… és érkezünk mi is, ha magunkhoz engedjük a Karácsony örömhírét. A házaló pásztorok bolondozása, a betlehemezők áhítata, a szentcsalád-járók segíteni akarása emberi példa számunkra is. Emiatt vagyunk képesek mi is a szeretet ajándékával meglepni egymást, ahogy Wass Albert fenti versének folytatásában is olvashatjuk:

„…Szent tükrébe végre egyszer
Pillantsatok tiszta szemmel,
tiszta szemmel, Istenszemmel
milyen szép is minden ember!
Minden ember szépségtenger
s mint a tenger csillagszemmel
telve vagytok szeretettel…!”

Betlehemi istálló

A ferences rend megalapítója, Assisi Szent Ferenc 1222 karácsonyán Betlehembe járt. A püspökre olyan nagy hatással volt a karácsonyi liturgia, hogy hazatérvén a pápához fordult engedélyért, hogy a következő esztendőben ő is hasonlóképpen ünnepelhesse meg a karácsonyt. Az első betlehem felállítása során az itáliai Greccióban Assisi Szent Ferenc 1223-ban megkérte egy barátját, hogy rendezzen be egy barlangot, készítsen jászolt, hozzon szalmát, szamarat és ökröt, értesítse a pásztorokat, és így "alkalmi színészekkel" felelevenítették a szent este eseményeit. Azt is elrendelte, hogy karácsonykor bőséges alamizsnát adjanak a szegényeknek, és kérte a gazdákat, hogy "a Jézus jászlánál hűségesen szolgáló jószágok utódai e napon dupla adag takarmányt kapjanak" „Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott nekik hely a szálláson (2, 7).”

A jászol - istálló

Az első igazi jászlat azonban Arnolfo di Cambio készítette 1283- ban Rómában a Santa Maria Maggiore bazilikában. Az ötlet aztán gyorsan terjedt az európai városokban. Sok jászol a főszereplőket kiegészítve hétköznapi jeleneteket, mesterségeket is bemutatott. A hagyományos betlehemben a Szent Családon kívül a pásztorok, a háromkirályok és az angyalok is jelen vannak. Az istálló menedéket, szállást adott a Szent Családnak. – A Karácsony üzenetét mi is ekképpen fogadjuk magunkba. A jászol és benne a széna a kis Jézus nyughelye, Ő maga pedig a megtestesült IGE, tanítása lelki táplálékunk. A Betlehemi istálló alakjai A Szent Család – Mária, József és a Kis Jézus. Sok esetben a jászol egész egyszerű, bölcsőszerű építmény volt. A szalma – a búza mint a legalapvetőbb táplálékunk, a kenyér szára – alapul szolgál az istálló padozatán, mint ahogy Isten Igéje is lelki tápláléka a hívő embereknek.

Az állatok

Bár a Biblia nem ad részletes leírást a helyről, ahol megszületett a Megváltó, a hagyomány szerint az oltárképeken, kódexekben is megjelenítik az ökröt és a szamarat a jászol mellett. A két állat valószínűleg Ézsaiás próféta könyvéből került a betlehemi jelenetbe. Mert szerinte Isten így emel vádat választott népe ellen: "Halljátok, egek, és te, föld, jól figyelj, mert az Úr beszél: Fiakat neveltem és naggyá tettem őket, ők azonban hűtlenné váltak. Az ökör megismeri gazdáját, és a szamár urának jászolát, csak Izrael nem ismert meg, népem nem tud semmit megérteni" (1, 2-3).

A betlehemes játék

Hazánkban főként katolikus vidékeken volt szokás a betlehemezés, amit december 24-én, délután játszottak. Ezen a napon felidézték Jézus születésének körülményeit a Biblia szerint. Eleinte felnőtt férfiak, később kisfiúk játszották el a történetet. A szálláskérés, az angyali szózat, a pásztorok útra kelése, majd a Kis Jézus megajándékozása a legfőbb vezérfonala a játéknak. Kötött vagy szabadon fogalmazott – sokszor tréfás pásztorbeszéddel-szövegekkel, dalokkal illusztrálták a jeleneteket. Végül jókívánságokkal búcsúztak el a háziaktól, akik köszönetképpen megajándékozzák őket.

A Betlehem elkészítése

Házilagosan is készíthetünk betlehemet, hiszen régen sem boltban vásárolták. Különféle természetes anyagok felhasználásával egyszerű, még is szép kifejezője lehet a Karácsonynak. Figuráit elkészíthetjük agyagból, textilből, szalmából, gyékényből, csuhéból, fából, papírból, gyapjúból, vegyes technikával, sőt fenyőtobozból is. A magyar betlehemes játékokban sokféle betlehemet visznek magukkal a betlehemezők. A templomforma a legelterjedtebb, de az egyszerű, elöl nyitott istálló is ismert. Farost lemezből, lécekből, de még kartondobozból is kialakítható. A felületét befesthetjük, leragaszthatjuk, tetszés szerinti anyaggal boríthatjuk. A belsejébe szénát vagy szalmát ragaszthatunk. Újabban nem csak a betlehemező gyerekek – óvodások és kisiskolások-, hanem felnőtt férfiak családok is fölelevenítik ezt a házaló, adománygyűjtő szokást.(csak most nem az adománygyűjtés, hanem az összetartozás érzése vezérli őket.) A köztereken, templomokban vagy templomok előtt felállított betlehemek az egyszerű, szalma figurás változattól a faragott, díszesen felöltöztetett formáig sok változatban megtalálhatóak.

Mindenki a maga alkotó fantáziája, eszközei, kézügyessége szerint alakíthatja egyedivé ezt a kedves szimbólumot, amit akár ma is elvihet barátaihoz, ismerőseihez, hogy odaillő dalokkal idézzék fel közösen a Kis Jézus születését Karácsony előestéjén.

Kustánné Hegyi Füstös Ilona múzeumpadagógus (Szabadtéri Néprajzi Múzeum)

Friend Link: Nike Elastico Pro III IC Air Jordan 3.5 Men MBT Fora Gtx Women Nike Free Flyknit NSW MBT Flame Chaussures MBT Fora Gtx Damen Supra Bleeker Women Air Jordan 4 Adidas Ultra Boost Olympic Adidas John Wall 2 Homme Saucony Shadow 6000 Chaussures